Izületi fájdalom

Ősszel, télen a csapadékosabb, hidegebb időben, és az időjárási frontok esetén megnő az izületi fájdalomra panaszkodók száma. De igaz ez? Miért fáj jobban ilyenkor a beteg izület? Vagy csak „kacsa” az egész? Kezdő orvos koromban hajlottam az utóbbira, de aztán bebizonyosodott számomra is, hogy valóban fokozódnak a mozgásszervi panaszok hidegben, rossz időben….

De miért fáj jobban..?

A krónikus ízületi bántalmakban szenvedő páciensek beteg izületeiben jelentkező fájdalom jelentősen megnövekedhet a hirtelen bekövetkező, drasztikus időjárás-változások előtt. Az izületek olyan fájdalomérző idegvégződéseket tartalmaznak, amelyeket a légnyomás hirtelen változása jelentősen érzékennyé tesz, így kisebb ingerekre is erőteljesen reagálnak. Kimutatható, hogy a légnyomás csökkenésének hatására az ízületi folyadék mennyisége növekszik, ez feszíti az érintett izületet, amely ugyancsak hozzájárulhat a tünetek súlyosbodásához. A krónikus izületi gyulladásban szenvedő betegeken az ízületi folyadék mennyiségének növekedése mellett az ízületet kialakító szövetek állapota is romlik. A gyulladást kialakító vegyületek mennyisége megnövekszik, emiatt az érintett ízületek merevebbé válnak, ami szintén fokozza a fájdalomérzést.

Az ép izületben a csontot porc borítja, az izületet tok veszi körül, melyen belül izületi folyadék található, ez síkosítja a felszíneket és teszi könnyűvé a porcfelszínek elcsúszását egymáson, ezen felül még szalag is lehet az izületen belül (pl. a térdnél).

Ha beteg az izület, akkor ezek sérülnek, a porcfelszín, és előrehaladott esetben a csontfelszín is kimaródik, az izületi folyadék megváltozik, kevesebb vagy több lesz stb., a csontszéleken, izületi felszínek szélén kinövések keletkezhetnek, melyek duzzanatok, csomók formájában tapinthatók is.

Az izületi fájdalomnak nagy általánosságban két formája van, a kopásos és a gyulladásos eredetű fájdalom.

A kopásos betegségnél (artrózis) elsősorban a nagy izületek érintettek, főleg a csípő és a térd, a panaszok szinte mindig egyik oldalon és egyik izületben kezdődnek, az izület fölött a bőr nem gyulladt, vagy meleg, az izület többnyire nem duzzadt, a panasz nem jár általános betegségérzettel, rossz közérzettel, és a folyamat általában lassan, sok év alatt zajlik, válik egyre rosszabbá az állapot.

Ezzel szemben a gyulladásos izületi betegség (artritisz) általános rossz közérzettel jár, szinte mindig szimmetrikusan jelentkezik a test mindkét oldalán és gyakori, hogy több izület egyszerre fáj, feszül, mozgása beszűkül, gyakran érinti a kisizületeket (kéz, ujjak), és rendszerint rövid idő – néhány hét vagy hónap – alatt alakul ki.

Az hiszem, kicsit elcsépelt szöveg, hogy „már az ókorban is…”, pedig ez a valóság, még korábban, már a jégkorszaki emberi csontvázakon is találtak izületi gyulladásra utaló nyomokat a csontokon, vagyis szegény őseink sem menekültek meg ettől a fajta fájdalomtól. Mi viszont hosszabb ideig élünk, így sajnos az életkor előrehaladásával szinte biztos, hogy kialakul mozgásszervi fájdalom.

Mit tehetünk, ha fáj?

Például borogathatjuk, pihentethetjük a lüktető, beteg izületünket, végtagunkat. Annyival szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint fájós lábú ősünk, hogy nem kell fűzfakérget keresnünk és azt rágcsálni, hogy ne fájjon annyira a lábunk (a fűzfakéreg aszpirint tartalmaz, ebből vonták ki először). Többféle fájdalomcsillapító mellett napjainkban már az izületi porcfelszínt regeneráló gyógyszerek is rendelkezésre állnak, melyek szedésével, illetve injekció beadásával kisebb-nagyobb javulást érhetünk el. Lehetőségünk van fizioterápiás kezelésekre (pl. terápiás ultrahang), a fürdőkúrák is csökkenthetik a panaszokat.

Nagyon fontos a mozgás!

Ez paradoxonnak tűnik, mert egy fájó izülettel hogyan is lehet mozogni? De lehet és kell is, nyilván nem az akut gyulladt állapotban, hanem amikor már a gyulladás enyhült, ekkor viszont minél többet mozgunk, annál biztosabb, hogy az izületünk hosszabb ideig marad működőképes és fájdalommentes (nem az élsportról beszélek…).

Ha ezek már nem segítenek, a tönkrement, elkopott izület sérült felszínei protézissel is pótolhatók, ez elsősorban a csípő és a térdizület előrehaladott betegségeinél megoldás.

A megelőzés, az erős, edzett izomzat, a normális testsúly tartása, a megfelelő cipő viselése későbbre tolja a mozgásszervi panaszok jelentkezését. Ma már olyan cipőket is lehet kapni, melyekben a járás olyan, mintha mezítláb és egyenetlen talajon járnánk, ez pedig az egész testnek előnyös, javul a tartás, erősödnek a mélyizmok, csökkennek az izületi fájdalmak, ezért használatuk különösen javasolt (bár nem olcsók!).