Köszvény

Az izületeink sajnos számos okból képesek fájni, ezek a fájdalmak pedig – kivéve persze a zúzódások, sérülések okozta fájdalmat – gyulladást jeleznek az érintett izületben. Az akut folyamat az állandó mozgás és terhelés hatására könnyen idültté (krónikussá) alakulhat, deformálhatja, torzíthatja a beteg izületet és tartós fájdalmat okozhat. A baj lehet az izületet körülvevő szövetekben (pl. teniszkönyök), magában az izületben (pl. arthrosis, izületi kopás), de olyan betegségek kísérője is lehet, melyek akár az egész szervezetet érintik, ezek az úgynevezett rendszerbetegségek, ilyenkor valamilyen immunfolyamat okoz gyulladást.

Az életkor előrehaladtával egyre szaporodik a mozgásszervi betegségek száma, az élettartamot viszont ezek nem rövidítik meg, ezért nem csoda, hogy idős korban alig van olyan ember, aki ne küzdene krónikusan fájó és esetleg torzuló izülettel/izületekkel.

A köszvény az izületi fájdalmat okozó betegségek azon formája, amikor az izületi gyulladást az izületben lerakódó urát(húgysav)-kristályok okozzák. Középkorú vagy idősebb férfiak szenvednek tőle elsősorban, de menopausa utáni nők esetében is előfordul, és típusos tünete az éjszaka kezdődő heves izületi fájdalom a lábon az egyik nagyujj alapizületében. Oka vagy a túlzott mértékű húgysav-termelődés, vagy a csökkent kiválasztódás, melynek következtében megemelkedik a vérplazmában a szint, a vér 420 mikromol/l szint fölött válik túltelítetté, és ekkor kezd kicsapódni a húgysav az izületekben. A tünetek, a fájdalom nem jelentkezik rögtön, sokszor hosszasan lehet magas a húgysavszint panaszok nélkül, de minél hosszabb ideje áll fenn, annál nagyon az esély a köszvényes roham kialakulására.

A típusos köszvényes roham nagyon jellegzetes tüneteket okoz, ilyenkor jellemzően a nagylábujj alapizülete erősen megduzzad, a bőr fölötte vörös, vagy bíborszínű, fénylő és érintésre is heves fájdalmat érez a beteg (pl. a takarót, lepedőt sem bírja elviselni), de érintés nélkül is nagyon intenzív a fájdalom. Láz, borzongás előfordulhat. Eleinte egyetlen izület érintett, de a betegség előrehaladtával megjelenhet más izületekben is a fájdalom (lábboltozat, boka, csukló, térd, könyök). A gyulladás lezajlása után a bőr hámlik, viszket, majd eltűnnek a tünetek, és hosszú időszakra panaszmentessé válhat a beteg, de előbb-utóbb a roham megismétlődik, egyre gyakoribbá válik és lassan az izület deformálódik, az izület körül a lágyrészben, bőr alatt is lerakódhat urát-kristály, mely csomók formájában látható, de jellegzetes a fülkagylón, a porc felett megjelenő tophus („tófusz”, köszvényes csomó) is. A betegek 10-20 %-ának vannak vesekövei is. Megfelelő kezelés nélkül a vesefunkció is romolhat, mely egyre magasabb húgysavszinttel jár, és ez tovább rontja a bajt.

A diagnózist a jellegzetes anamnézis (előzmények) mellett segíti a vérben kimutatott magas húgysavszint (de nem kizáró ok, ha egy lelet normális, ilyenkor ismételni kell), a röntgenvizsgálat és esetleg az izületi folyadék kenetében mikroszkóppal kimutatott urátkristályok. Az akut roham kezelésére nagyon jól bevált a colchicin, mely többnyire gyors javulást okoz, 12-48 órán belül megszünteti a rohamot. Emellett az úgynevezett non-steroid (NSAID) gyulladáscsökkentők enyhítik jól a fájdalmat (ezekből nagyon sokféle van forgalomban, részben recepet nélkül kaphatók, az erősebbek vénykötelesek), ezek annyiból még kedvezőbbek is, hogy a colchicin kellemetlen mellékhatásait meg lehet velük úszni (hasmenés, hasi görcsök), de a kristályok okozta akut gyulladást erőteljesen csökkentik. Ha valaki nem szedhet NSAID típusú gyógyszert, akkor lehetőség van kortikoszteroid-kezelésre is, ilyenkor is drámai javulás következik be hamar. Roham alatt a vér magas húgysavszintjét nem szabad csökkenteni, mert ez paradox módon rontja a rohamot, de rohamok között húgysavszint-csökkentő gyógyszer folyamatos szedése indokolt az újabb fájdalom megelőzésére.

A húgysav részben a szervezetben termelődik, részben az elfogyasztott étel egyik fehérje-alkotóeleméből a purinból képződik. A betegség kialakulásában ezért a genetikai okok, magas húgysavtermelés mellett a zsiradékokban és állati fehérjékben gazdag táplálkozás is szerepet játszik (sok beteg emellett túlsúlyos, cukorbeteg és magas vérnyomása is van), vagyis az életmód és a táplálkozás változtatásával hozzá lehet járulni a panaszok csökkentéséhez – bár az is igaz, hogy önmagában a diéta szinte mindig kevésnek bizonyul, és a húgysavszint-csökkentő szedése még a legszigorúbb diéta mellett is kell.

A diéta alapelve részben a kalóriacsökkentés, mivel a betegek többsége túlsúlyos, napi 25-30 kcal/testsúlykg a javasolt bevitel. Az összetételében a fehérje 15%-ban javasolt, melynek kb. 60 %-a növényi eredetű, és az állati fehérjéből elsősorban a tejtermékek fogyaszthatók, a húsokat, húskészítményeket vissza kell szorítani. A szénhidrátok nem befolyásolják negatív irányban a purin-anyagcserét, annál inkább az alkohol, melynek fogyasztása köszvény esetén tilos, a húgysav-szintet növelő hatása miatt. Érdekes, hogy a sörnek azon kívül, hogy alkohol, még magas is a purin-tartalma, az alkoholmentesnek is, így 2,5x gyakoribb a köszvény a sörivók között.

Nézzünk néhány példát:

Kerülendő ételek közé tartozik a szárazbab, lencse, szója, sárgaborsó, a magas zsírtartalmú pékáruk, mint tepertős pogácsa, sajtos rúd, hájas sütemények, a magas zsírtartalmú tej és sajtok, a sertés-, liba-, kacsazsír, a belsőségek (máj, vese, velő, szív), a zsíros és füstölt készítmények, felvágottak, húskonzervek, de a húsleves is. Kerülni kell a bő zsiradékban sütést.

Kis mennyiségben fogyasztható a zöldborsó, zöldbab, paraj, sóska, kukorica, az olajos magvak, a sovány húsok, csirke, pulyka, nyúlhús, a sovány felvágottak, folyadékok közül a kávé, tea.

Ajánlott ételek: Alapelvként fontos, hogy az étel élelmi rostokban és vitaminokban gazdag legyen. Javasolt a sárgarépa, káposztafélék, saláta, uborka, retek, padlizsán, cukkini, burgonya, gomba, cékla, hagymafélék, tök stb., gyümölcsök, pékáruból a teljes kiőrlésű, korpás, magos áruk, péksütemények, gabonapelyhek, tejtermékek közül a sovány, szírszegény sajtok, joghurt, kefír, és tejföl, tojásból hetente maximum 2-3 db, zsiradékokból a margarin, hidegen sajtolt növényi olajok javasoltak. Folyadékból az ásványvizek, cukormentes üdítők mellett az alkalikus hatású gyógyvizek is jót tesznek (Salvus, Parádi, Balfi).

Vagyis az étrend gerincét a zöldségek, gyümölcsök, cerealiák képezik, konyhatechnikai fogások közül pedig a párolás, diétás rántás, habarás, roston vagy grill sütés ajánlott, a húsok purin-tartalma előfőzéssel csökkenthető, ilyenkor a főzőlevet ki kell önteni.